Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
BALANCE - összhangban Veled!
Aromaterápiás ékszerek
Esszenciák, illóolajak

Fűszerek, afrodiziákumok

„A fűszerek megízesítik az ételeket, felforrósítják a vért, és felizzítják a szerelmi vágyat. A több száz éve élt arab Nefzawi sejk szerelemtanában az erotikus receptek elsősorban fűszerekből − gyömbér, fahéj, kardamom, szerecsendió, kínai fahéj, csili, galgant, mekkai fahéj szegfűbors, bételbors, indonéz- és perzsa bors, babér, berkenye, kamilla, hunyor, tömjén, bórax és pálmagyanta − álltak. Az ősi Egyiptomban a 171 paradicsomi kertekről azt gondolták, hogy azok szerelemre csalogató levegője fahéj, szerecsendió, gyömbér és szegfűszeg illatától bódító. Az indiaiak a fűszerek rafinált keverékét használták szerelmi ajzószerként. Az Anangaranga című könyv (1986.) egyik hatásos szerelmi bájital receptje így szól: „Zúzz porrá sárfrányt, kankolt, tömjént, szerecsendiót és koriandermagot, formázz pirulát belőle, s edd meg a bételpálma levelével.” Egy másik indiai leírás szerelmi bájitalnak fekete teából, fahéjból, kardamomból, gyömbérből, szemes borsból, szegfűszegből, szerecsendióból, sáfrányból és mézből készült tea fogyasztását ajánlja. Valószínűleg már az ősember is fűszerezte ételeit. Az ókorban és a középkorban a bőséges lakomák, meglehetősen fűszerezettek voltak. Ekkor már használtak sáfrányt, borsót, szerecsendiót, köményt, ánizst, tárkonyt. Amerika felfedezése után a szakácsok nagy örömére, elterjedt a fokhagyma, a hagyma, a vanília és a paprika használata. A csilipaprika az indiánok legfontosabb fűszere, rendkívül erős. Ősidők óta használják az indián orvosok. Az orron felszívott por rituális jelentőségű. A török megszállás idején a törökök halállal büntették azt a magyar parasztot, aki paprikát termesztett. A csípős torma elsősorban fűszerként használatos, fogyasztása serkenti a gyomor- és a bél működését, nyálkaoldó, vizelethajtó, hevítő hatású. A hagymáról a régi egyiptomiak azt gondolták, hogy távol tartja a gonoszt. Amikor valamire felesküdtek, kezüket egy hagymára helyezték. A középkorban a fűszerekről azt hitték, hogy azok a mennyország közelében lévő illatos mezőn teremnek. Az ősi egyiptomiak szerint a fahéj és a gyömbér a mennyországból eredő Nílusban található. A keresztény Európában nem nézték jó szemmel a fűszerek túlzott fogyasztását, mert úgy vélték, hogy a fűszeres ételek − azáltal, hogy felpezsdítik a vért − lelki bajokat okoznak, fokozzák az étvágyat, ami elhízáshoz vezet. A főpapok pedig a potencianövelő hatású mustármag fogyasztását tiltották meg szerzeteseiknek. Európában lakásuk padlóját fűszerekkel szórták be az emberek, hogy távol tartsák a gonosz szellemeket házuktól. A trópusokon termő gyömbért már időtlen-idők óta használják fűszerként, gyógyszerként és szerelmi ajzószerként is. Az öröm növényéről, a mákról – a régi görögök legtöbbet használt és legjobb orvosságáról – úgy vélik, hogy Aphrodité könnyeiből keletkezett, amelyeket akkor hullatott, amikor szerelmét, Adoniszt siratta. A mákot a maják és az aztékok sokféle betegségre fájdalomcsillapítóként használták. A hinduk egyik legszentebb növényét a tulasi bazsalikomot kultikus helyeken termesztik. A pikáns, csípős ízű szegfűbors nemcsak emésztési panaszokra, neuralgikus bajokra hathatós, hanem bőséges kakaóval keverve felizzítja a nemi öröm szent tűzét. Az elsősorban Indonéziában termő szegfűszeg bimbói orvosságnak és fűszernek számítanak. A népi gyógyászatban nagyon elterjedt feketebors – amelyekért háborúkat 172 vívtak – valószínűleg az egyik legjelentősebb fűszer. Egyik rokona – az Indonéziában termő kubebabors – pedig nemi vágyat élénkítő fűszernövény. Az ánizsmagról az egyiptomiak feltételezték, hogy nemi közösülésre ingerel, Indiában szerelmi vágyat ébresztőnek és impotenciát gyógyítónak tartották. A bételbors levelei élénkítő hatásúak, a bételfalatokat órák hosszat rágják, szopogatják, fűszerként erotizáló currys ételekbe teszik. Sokféle hiedelem él a fűszernövényekkel kapcsolatban. Az indiaiak, hogy védelmet nyerjenek a gonosz ellen, ánizsköményt dugnak a kulcslyukba, vagy az ajtó fölé akasztanak pár szálat. A csirkéket köménymaggal etetik, hogy ne kóboroljanak el. A házi galambokkal is ezt teszik, hogy könnyebben hazataláljanak. Az indonézek szerint előre nem látható, ok nélküli katasztrófát jelez, hogy ha egy csipetnyi Cayenne bors maradt a serpenyőben. A régi görög mítosz szerint midőn Daphné, a gyönyörű nimfa a szerelemtől égő Apollón elől menekült, a jajveszékelő lányt anyja, a Föld (Gaia) babérfává változtatta. Apollón koszorút font magának a fa ágaiból, s azóta lett Apollón szent fája a babér.”

Idézet Rosta Erzsébet – Rábai Attila, Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról (2007. Magvető kiadó) 170-172. o